DEBRECEN, A SZABADSÁG ŐRVÁROSA

A Debreceni Népi Együttes és a Debreceni Hajdú Táncegyüttes közös, dramatizált műsora.

A magyar Függetlenségi nyilatkozat kiadásának 170 éves évfordulójára Debrecen, a szabadság őrvárosa címmel táncjátékkal emlékezett a város és a Csokonai Színház április 14-én, vasárnap 19 órától a teátrum nagyszínpadán.

A Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét 1849. április 14-én mondták ki a debreceni országgyűlésen, majd április 19-én írásba foglalták és a széles nyilvánosság számára közzétették. A kormány 1849 januárjában költözött Debrecenbe: politikusok, írók, katonák és kíséretük a legkülönbözőbb utakon özönlöttek a cívisvárosba. Mindez döntő hatással volt a debreceni társadalomra. A város és a debreceni nép, mely még nem látott otthonában kormányt és országgyűlést, lelkesedéssel várta a nemzet vezetőit. Várta Kossuthot, aki Debrecent választotta az ország székvárosául a nagy válság idején.

Nemcsak ezt az odaadást, önként vállalt áldozatot jeleníti meg a Gemza Péter rendezte, Debrecen, a szabadság őrvárosa című produkció, hanem annak is emléket állít, hogy a kormánynak a fenyegetett fővárosból a cívisvárosba kell áttennie a székhelyét. A táncjáték, amelyben a Debreceni Hajdú Táncegyüttes és a Debreceni Népi Együttes felnőtt táncosai léptek fel, a képi dramaturgiára épít.
A produkció zenéjét (népdalok kortárs átiratát) Mezei Szilárd szerezte, a díszlet-és jelmeztervező Mészáros Zsófia.

Fotók: Máthé András