Együttes

 

A DEBRECENI HAJDÚ TÁNCEGYÜTTES TÖRTÉNETE

VALAMI ELINDULT…

     Amikor Zámbori István az Építők Kossuth Lajos Művelődési Házának igazgatója 1953-ban életre hívta az Építők Népi Tánccsoportját, talán még maga sem merte igazán remélni, hogy az elvetett magból évtizedek és országhatárok felé emelkedő lomb terebélyesedik majd. Így lett, így lehetett, mert a gyökéreresztéséhez nélkülözhetetlen (szellemi) napsütés az akkori két fiatal szakmai vezető: Béres András és Varga Gyula lényéből átsugárzott az ugyancsak ifjú táncosokba. Az 1960. év fordulópont volt a csoport életében. Az Építők Hajdú Táncegyüttese nevet felvevő lelkes gárdát ettől kezdve Varga Gyula önállóan vezette.

Ekkor mélyültek el azok a gondolatok, fogalmazódtak meg azok a célok és feladatok, amelyek azóta természetszerűen gazdagodva, ma is biztos fundamentumai az együttes szellemi létének. Jelesen az, hogy nemcsak nyelvében, hanem dalaiban, zenéjében, táncaiban, szokásaiban, tehát hagyományaiban él a nemzet, s e hagyománynak hatalmas szerepe van a lelki egység fenntartásában. E hagyományból az együttes elsősorban a táncot, és az attól elválaszthatatlan zenét-dalt választotta. Ablakot nyitott a néptáncművészet legszebb műveire, vendégkoreográfusokat hívott, és kísérletezett maga is az eredeti néptánc feldolgozásának újszerű lehetőségeivel. Eközben baráti szálak és szerelmek szövődtek a tagok között, s a próbák a sok-sok derűs pillanat mellett felelősségteljes munkává nemesültek.

1965 végén lemondott az együttes vezetéséről Varga Gyula. 1966 márciusától elvállaltam a Hajdú Együttes művészeti vezetői feladatait, s mesterem Varga Gyula még 5 évig egyengette önzetlenül szakmai utamat. Akartuk, hogy együttesünk minden tagja úgy táncoljon eredeti néptáncot, amilyen biztonsággal anyanyelvét beszéli. Akartuk, hogy ehhez a tudáshoz minél többen hozzáférjenek, ezért néptánciskolát nyitottunk. Akartuk, hogy együttesünkből és segítségünkkel máshonnan is képzett szakemberek kerüljenek ki, akik méltó folytatói lehetnek e nemes ügynek bárhol. Akartuk, hogy műsorainkkal azok szívébe is visszalopjuk a szeretetet néptáncaink iránt, akik nem termettek ugyan táncra, de szemük és értelmük nyitott erre. Talán e törekvéseink szerény eredményeinek elismerése a “Népművészet Európa Díja”, amelyet a nemzetközi kuratórium 1979-ben ítélt oda együttesünknek.

Egy negyed századot fordíthattam az együttesre aktív művészeti vezetőként, és nyugodtan adtam át a helyemet azoknak a fiataloknak, akiknek hite nem kevesebb, de erejük már több mint az enyém. Először Kiss Józsefnek, majd Koroknai Katalinnak, később Tiszai Zsuzsának és Lovas Bálintnak a jelenlegi művészeti vezetőknek.

Köszönet azoknak az embereknek, akik jó szívvel pártolták és segítették az együttest, köszönet azoknak, akik ezt teszik ma is.

Dr. Kardos László

Debreceni Hajdú Táncegyüttes, Archívum

EGYRŐL A KETTŐRE…

     Az 1990-es évek elején Koroknai Kati mellett már a felnőttegyüttes asszisztense voltam és gyermekcsoportot is vezettem. Olyan mértékben megbabonázott a néptánc, hogy egyértelművé vált számomra: tanulmányaimat a Kossuth Lajos Tudományegyetem történelem-néprajz szakán folytatom. Ez az ismeret a mai napig segíti munkámat. A sors kegye, hogy a mai napig itt vagyok és ez lett a főállásom. Persze, ez akkor nem volt tudatos. Valójában a Lovas Bálinttal való egymásra találásunkkor kezdtünk el kibontakozni, és ez lett meghatározó az együttes életére nézve is.

Nem elégítettek ki bennünket a próbateremben tanult táncok, az ott kapott ismeretek. A magunk kedvére kezdtünk önerőből olyan táncanyagokkal foglalkozni, amelyek nem szerepeltek az együttes repertoárján, és országos tekintetben is kevésbé voltak ismertek. Igen, ez volt a nagy változások kora, de nemcsak társadalmi, politikai, gazdasági értelemben, hanem szakmai területen is. Egyre inkább előtérbe került – a táncházmozgalom hatására is – a táncanyagok autentikus értelmezése a színpadi megfogalmazás tekintetében is. A néptáncmozgalom fejlődése során mára mára a nagy tájegységektől eljutottunk a falvakig, és sokszor már emberre lebontva tanuljuk, tanítjuk a táncokat. Azt a munkát, amelyet akkor végeztünk el Bálinttal együtt, ösztönösen tettük, szívből-szerelemből, és nem gondoltuk, hogy ez már a jövő…

Ezt az érdeklődést és feltétlen odaadást látva bennünk, 1994-ben Kardos László és Koroknai Katalin felkért bennünket a Hajdú Táncegyüttes vezetésére. Egy negyvenéves, az ország élvonalába tartozó, nagy utánpótlással működő együttes átvétele hatalmas felelősség. A teendők mérlegelése után úgy döntöttünk elvállaljuk, hiszen mindketten a néptánccal szerettünk volna foglalkozni, és éreztük magunkban a tenni akarást, az erőt. Mint tudjuk, megtartani legalább olyan nehéz valamit, mint elérni. Ránk is folyamatosan ez az áldott teher hárul.

Tiszai Zsuzsa

Debreceni Hajdú Táncegyüttes - Egyet lép az ősi város c. műsor


RÓLUNK ÍRTÁK…

„A Hajdú Táncegyüttest évtizedek óta ismerem. Az a megtiszteltetés ért, hogy már a hatvanas évek végén meghívtak vendégkoreográfusnak. Több – máshol sikert elért – színpadi feldolgozásomat kérték betanítani. Közöttük még gyermektáncot is. Számomra a megtiszteltetésen kívül nagyon nagy élmény volt az a kitűnő közösség, amit az együttes vezetői megteremtettek. Nem véletlen, hogy ennek a közösségnek a pedagógiai sikereiből olyan táncosok nevelkedtek, akik később azt a szellemiséget és ezt a művészeti minőséget tovább tudták vinni. Kívánom az évforduló alkalmából, hogy ugyanolyan színvonalon dolgozzanak sokáig, mert az a nemzeti kincs, aminek a hordozói, az napról napra fontosabb lesz hazánkban.”

Budapest, 2013. január 11.

Novák Ferenc Tata
koreográfus
Kossuth-díjas, Érdemes művész

____________________________

HAJDÚ TÁNCEGYÜTTES – KAPCSOLAT

Tiszai Zsuzsa
együttesvezető

Cím: 4025 Debrecen, Hatvan u. 32.
Telefon/Fax: +36-52-419-638
E-mail: hajdufolk@gmail.com