Műsorok


MŰSOROK, FELLÉPÉSEK

CSABA KIRÁLYFI

Csaba királyfi című székely nemzeti rockopera – a Hajdú Táncegyüttes táncosaival. A szereplőgárdát döntően opera- és rockénekesek alkotják, akik a Lovas Bálint és Tiszai Zsuzsa koreografálta debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjaival és a püspökladányi Kenderkóc táncosaival kiegészülve monumentális, megrendítő produkciót, egyszersmind élményt visznek színre.

Csaba királyfi - székely nemzeti rockopera

__________________________________________________

GALIBA AZ ARANYBIKÁBAN

„… Tessék nekem elhinni, ha nem látom, el sem hiszem, hogy ilyen megtörténhet, pedig minden amit elmondok a tiszta szín igazság! Mindez azon a bizonyos napon történt, amikor a méltóságos Miskolczy Lajos főispán urat, a tekintetes Magisztrátus tagjai be tetszettek iktatni. A méltóságos úr lett a főispán, mi meg a nép ebben az új Hajdú vármegyében, ami eddig nem is volt…, de most lett…”

A XIX. századi Debrecenbe kalauzolja a nézőket a Hajdú Táncegyüttes „Galiba az Aranybikában” című táncműsora. A „galibát”, az Aranybikában rendezett tőzsérbál, illetve a városi vezetők, Hajdú vármegye beiktatására – ugyanezen helyszínen – tervezett pohárköszöntőjének egybeesése okozza. Kálmán, a főpincér utolsó leheletéig küzd, hogy az intézmény felett gyülekező sötét fellegeket megszelídítse, ám emberfeletti igyekvésének ellenére, váratlan fordulatot vesznek az események…

Forgatókönyv: Boka Gábor
Koreográfia: Lovas Bálint, Ferenczy Csaba, Tiszai Zsuzsa és Csendom Erika.

Galiba az Aranybikában c. táncjáték

__________________________________________________

KÖRÖSFEKETETÓ (NEGRENI)

Feketetó (Negreni) a Királyhágón átvezető főútvonal mentén, Erdély történelmi határán fekszik, a Sebes-Körös partján. Oklevelek szerint az országos és heti vásári szabadalmat 1815-ben kapta a település, de valószínűleg már korábban is tartottak itt vásárt. A Feketetetó c. előadás a vásár hangulatát idézi meg.

A kommunista rezsim a vásárnapokat a hétvége két napjára szűkítette. A rendszerváltás előtt Feketetón javarészt erdélyiek, regátiak vettek részt, de (el)jöttek Besszarábiából és Bánságból is árusok. Ekkor még csupán a hétköznapi kellékek vására volt itt. A hetvenes, nyolcvanas években komoly valutának számított a negyed- vagy félkilós kávé, szappan, márkásabb cigaretta.
Egy mívesebb kabátot fél kiló Rio kávéért meg lehetett kapni, de vásároltak itt már dedikált Ady-kötetet is. A régiség hajdanán ócskaságnak számított, nem ritkaságnak.
Ószer-jellege 1989 után kapott hangsúlyt, amikortól egyre több turista, pénzesebb külföldi látogatott el ide. Ugyanakkor a nyolcvanas évek elején még látható vásári mutatványosok, erőművészek eltűntek.
A gábor-cigányokat viszont képtelen kikezdeni az idő. Mióta vásár a vásár, jelen vannak és ma is meghatározó képe a sok kalapos, bajuszos férfi és a színes szoknyás asszonynép. A hetvenperces folklórműsort táncszínházi elemek és a Bürkös zenekar muzsikája teszi még színesebbé és élvezetesebbé.

Az előadás hossza 70 perc, szünet nélkül.

Forgatókönyv: Boka Gábor
Rendezte: Boka Gábor – Lovas Bálint
Koreográfiák: Lovas Bálint – Ferenczy Csaba – Csendom Erika – Tiszai Zsuzsa
Zenei összeállítás: Dezsőházi Tamás, Palazsnik László

Körösfeketetó (Negreni) c. táncjáték

__________________________________________________

PONYVA – AVAGY “A LEGENDA TOVÁBB ÉL…”

2010-ben, az ország legmagasabb pontszámmal „Kiválóra” minősült táncjátéka. A Hídivásár történéseinek egyik epizódja folytatódik tovább. Igazi betyártörténet, egy mai, izgalmas feldolgozásban.

A Hídivásár c. műsor századeleji időket visszaidéző első tételében szösszenetképpen megjelenik egy betyár, akinek alakja abban az időben elválaszthatatlan volt a Hortobágytól, de akár Somogytól, vagy a Dél-Alföldtől is. A betyár a hídi vásárból kénytelen elmenekülni. Innen folytatódik a történetet, aminek címe: Ponyva, avagy a legenda tovább él. Hogy miért ez a címe? Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szél című filmjéből sok rövid bejátszás szerepel az előadásban, mintegy segítve a mű megértését, és érzékeltetve a hangulatot. A filmrendező és a színi igazgató jó barátok, Boka Gábor így megkérte Szomjas Györgyöt, hogy a filmből használhassunk fel jeleneteket. A rendező erre csak annyit mondott: Gabikám, legalább a legenda tovább él!

Forgatókönyvet írta: Boka Gábor
Rendezte: Boka Gábor – Lovas Bálint
Koreográfiák: Lovas Bálint, Tiszai Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Kálmán Péter „Cucás”

Ponyva - avagy a legenda tovább él c. táncjáték

__________________________________________________

HÍDIVÁSÁR

A Hídivásár című előadás ősbemutatójára 2008 augusztusában került sor, mely a hortobágyi vásár kialakulását és történetét mutatja be. A produkció az elmúlt, mintegy száz éves időszakból szemezgetve, táncok és vásári képek által idézi meg a letűnt korok hangulatát.

A napjainkban élő fiatalt pásztor felmenői, a nagyapa, a dédapa, az ükapa próbálják meggyőzni, hogy menjenek el közösen a hídivásárba. Az öregek e célból olyan személyes történeteket mesélnek el, amelyekből az unoka számára is kiderülhet, hogy miért is olyan fontos számukra a vásár. A visszaemlékezések, az egykori élmények felidézik azokat az éveket, amikor az első gramofonfelvételek születtek, amikor a vásár vonzáskörzete messze túlmutatott a mai határokon, vagy amikor még mindent szigorú szabályokkal próbáltak irányítani, még a jókedvet is. A 65 perces folklór műsort táncszínházi elemek és a Bürkös zenekar muzsikája teszi még színesebbé és élvezetesebbé.

Az előadás hossza 65 perc, szünet nélkül.

Forgatókönyvet írta: Boka Gábor
Az együttes vezetői: Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint
Asszisztensek: Csendom Erika és Ferenczy Csaba
Közreműködik a Bürkös zenekar
Rendezte: Boka Gábor – Lovas Bálint

Hídivásár c. táncjáték

__________________________________________________

KATONÁNAK KELL MENNI A LEGÉNYNEK

“Katonának kell menni a legénynek…” című műsorban a katona élet, és a hozzá kapcsolódó folklór kerül középpontba. A táncokon keresztül végig követhetjük a legények besorozását, melyet rukkoló bál követ, A lányok, asszonyok táncát a hazatérés pillanatai után fergeteges bál követi.

A műsor fõbb elemei: Széki táncok, tiszapolgári rukkoló bál, rábaközi katonabúcsú, mátyusföldi lánytánc, ördöngõsfüzesi táncok, Ipoly-menti lánytánc, nagyiváni bál.

A műsor a katonaéletet ábrázolja a sorozástól a rukkoláson keresztül a háborús élethelyzetek felvillantásával, segítségül hívva Nagy-Magyarország különböző táncait, máig ismert énekeit. Mindez egy olyan korszakba, a XX. századba ágyazva, mikor nemzetünk eddigi történelme legnagyobb tragédiáját, veszteségét volt kénytelen túlélni, feldolgozni. Az élet pedig megy tovább, mert az ember minden körülmények között élni teremtetett…
Történet férfiasságról, várakozásról és szerelemről, mindez a háború kereszttüzében! Több ez, mint koreográfiák egymás mellé fűzött élettelen sora. Tartalmát ősi gyökerek rajzolta képek adják egy olyan korról, melyben még ember volt az ember.

Katonának kell menni a legénynek c. műsor